Tartalom:
Néhány állat természetes szelekcióval születik, de sok fajtát ember segít. Ma a legritkább ilyen a szőrös disznó. A tudományos világban és a sertésfajták ismerői körében "magyar mangalitsa" -nak hívják. Ahogy a neve is mutatja, ezt a sertésfajtát Magyarországon tenyésztették. Ezt a fajtát nem véletlenül tenyésztették. Állítólag pontosan olyan állattá kellett válnia, amely alkalmazkodott a tenyésztéshez és a kritikus időjárási körülmények között történő növekedéshez, ráadásul igénytelen az ételekben.
A fajta története
Különleges tulajdonság, amely megkülönbözteti a magyar mangalitsát a többi sertéstől, a vastag hosszú szőrzet. A sertésfajták általános nyilvántartásában a magyar mangalitsát a 19. század 30-as éveiben vették nyilvántartásba. Abban az időben szigorúan tilos volt a magyar disznó keverése más fajtákkal. De még a hatóságok ezen megközelítése sem a magyar sertésfajta megmentésében nem segített, ennek eredményeként szinte eltűnt a föld színéről. A 20. század 80-as éveiben a magyar tenyésztőknek sikerült helyreállítaniuk ezt a fajtát. Elkapták a Mangalitsa több képviselőjét, amelyek vadak voltak és táplálkozni kezdtek.
A magyar disznó tömegesen jött hazánkba. Kezdetben a göndör disznók tenyésztését Moszkva régióban és a Kaukázusban végezték. Jelenleg Oroszországban a göndör disznó nagyon népszerűvé válik.
A fajta jellemzői
A magyar mangalica fő jellemzője, hogy gyapjú borítja. Vannak más megkülönböztető jellemzők:
- Alacsony termékenység. Egy disznó legfeljebb öt-hat szőrös malacot termel. Nagyobb szám a fajta hibájának számít, és tisztátalan vérről beszél.
- Igénytelenség az ételekben.
- A hús nagyon finom a többi sertésfajtához képest.
- Bőségesen elárasztja.
- A malacoknak egy pár hosszanti csíkja van a gerinc mentén, így kis vaddisznókhoz hasonlítanak.
Egy felnőtt göndör disznó rövid lábak miatt alacsony termetű, emellett nagy és rugalmas hasa van. A sertés teste és csontváza jól fejlett. A szexuális érettség az élet első évének végén következik be. A disznóvemhesség általában 116-120 napig tart.
A juhdisznók színük szerint három fő típusra oszthatók:
- fehér;
- piros;
- fekete-fehér, vagy "fecske".
A fajta második legfontosabb jellemzője az állat füle alatt fekete folt jelenléte. A gazdák egymás között "Wellman-foltnak" hívják. Méretei általában 3-5 centiméter átmérőjűek. Ez a fajta megkülönböztető jellemzője. Ezenkívül a szem körüli sötét bőr, az ormány, a paták, a mellbimbók és a farok alatt beszél a disznó törzskönyvéről.
Növekvő jellemzők
A szőrös disznó és a szőrös malacok nevelésére és további karbantartására nincsenek külön követelmények. Könnyen tisztíthatók. Ezeknek a disznóknak nincs szükségük meleg helyiségre jólétükhöz, elég, ha több ablakos istállót építenek. Nincs szükségük további oltásokra, és szinte mindent megesznek.A magyar pelyhes disznó nagyon szereti a tököt, a burgonyát, a répát, a különféle gyökereket, a frissen vágott füvet és a különféle gyomokat, valamint a puhatestűeket (csigákat), a halmaradványokat.
Annak érdekében, hogy a magyar sertésfajták jól érezzék magukat, és a göndör sertések a fajtanormáknak megfelelően növekedjenek és fejlődjenek, a tározó közelében, a szabad ég alatt legelőkön kell legeltetni őket. A malac és a malacok mozgatása szükséges.
Etetési funkciók
Mint fent említettük, a gyapjú sertések fajtája mindenevő. Legeltetés közben képesek táplálékot találni maguknak. Ezenkívül különféle zöldségek és még hús is bekerülhet a sertés étrendjébe. De a magyar tenyésztés szakemberei azt tanácsolják, hogy ne adjanak sok ételt ezeknek az állatoknak.
Miután a koca ellett, a csecsemőkkel együtt bent tartják. Annak érdekében, hogy a fiatalok egészségesek legyenek, szükséges, hogy az összes vitamint és elemet az anyatejjel kapja meg.
A takarmány minimális költségével a magyar göndör disznó körülbelül 700 kg-ot tud hízni. Nyáron elegendő legelő van a legeltetéshez, míg télen az állatokat kell etetni. A csecsemők etetése 4-5 napos korban kezdődik, de csak árpával hőkezelés és fecsegés után. A jó növekedés érdekében az állatoknak további meszet kell adni, és mindenekelőtt krétát, vörös agyagot és csontlisztet. A mangáliak sokat isznak, ezért a víznek éjjel-nappal szabadon rendelkezésre kell állnia. A csecsemők 3 hetes korukban kezdenek önállóan táplálkozni. Egy hónapos korában eltűnnek a csíkos csíkok. Ebben a korban jobb elvenni a csecsemőket a kocától.
Magyar mangalica ellátás
Annak érdekében, hogy az e fajtájú sertések populációja egészséges legyen, nem kell túlzottan etetni, érdemes rendszeresen ellenőrizni a hosszú szőrzetet különböző paraziták szempontjából. Amikor megjelennek, a további szennyeződés elkerülése érdekében fertőtlenítse az egész állatállományt.
Csak néhány szabály van, amelyek betartása kiváló egészségi állapotot biztosít a gyapjú sertések számára:
- Mielőtt elkezdené a sertéseket, elő kell készíteni a helyeket nyáron és télen.
- A helyiségeket és a legeltetést gyűjteni kell a széklethez, hogy az állatok ne szenvedjenek füsttől.
- Építsen szabadtéri legelőt. Ha nincs, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy a sertéseknél angolkák alakulnak ki.
- Havonta végezzen fertőtlenítést a sertésterületben és más helyiségekben, ahol a sertéseket és a kiegészítő felszereléseket tartják.
- Télen gondoskodjon az állatokról a napi friss sétákról a friss levegőn.
- A disznóól nedvességtartalma legfeljebb 70% lehet. A sertéseket és a fiatal állatokat nem szabad huzatban és nedvességben tartani
- Minden etetés után mossa meg az adagolókat.
- Ha a sertéseket húsra és zsírra tenyésztik, a kasztrálást egy hónapos korban kell elvégezni.
A bolyhos magyar disznófajta jó minőségű utódainak megszerzéséhez érdemes több olyan tulajdonságot is figyelembe venni, amelyekről e fajta sok ismerője beszél. Szükség van disznókra, amint megkezdődik az első hevezés a fialás után. Ritka esetekben előfordulhat, hogy a koca nem mutatja ezt a vágyat. Okoz:
- A párzási idő nem megfelelő;
- A koca betegségben szenved.
A gyapjú magyarok vadászideje a fialás utáni első évtized után kezdődik. E fajta képviselőit tartják az egyik legpontosabbnak ebben a tekintetben. A magyar mangalitsa vadászati ideje akár 60 nappal a szülés után is elérkezhet.
Ha megpróbál párosítani egy kocát kanval, az első nem biztos, hogy elfogadja.
Betegség esetén kapcsolatba kell lépnie állatorvosával. Előfordul, hogy a nőstény elengedi a vaddisznót, de a nemi aktus után "agglegény". Ez hormonális rendellenességet jelez a koca testében. Ebben az esetben orvost kell hívnia.
A fajta előnyei és hátrányai
A fajta hátrányai:
- A fő hátrány az, hogy ez a fajta sertés ritka hazánkban. Ezért nagyon nehéz egy fajtatiszta magyar mangalicát megszerezni, és az ilyen egyedek sem olcsók. A hibridek főleg Oroszország területén találhatók.
- Karbantartásukhoz a szabadban kell járni. Hektáronként legfeljebb 30 sertés tartható.
- A kocák nem túl termékenyek.
Ennek a fajtának sokkal több előnye van, mint hátránya. A bozontos sertések pozitív tulajdonságai a következők:
- A karbantartásukhoz nincs szükség meleg helyiségekre. A gyapjú rossz időben tökéletesen felmelegíti őket.
- Vastag gyapjújuknak köszönhetően a mangalitsy tökéletesen tolerálja a súlyos teleket.
- Igénytelen a takarmányozásban.
- Erős immunitással rendelkeznek és ellenállnak a különféle betegségeknek.
- A sertések jellege jóindulatú, tanulékony nemcsak az emberek, hanem az fauna többi képviselője számára is.
- Mivel a szőrös disznókat sokáig lehet legelni, gazdaságosan előnyben tartva őket bármely gazda számára.
- Ezeknek a sertéseknek a húsát és zsírját világszerte csemegeként ismerik el, és mivel ez a fajta gyorsan hízik, a tenyésztés gazdaságilag nyereségesnek tekinthető.
A magyar mangalitsa ritka sertésfajta, kivételesen erős immunitással és elképesztően ízletes egészséges hússal. Tenyésztése és fenntartása nem ér sok pénzügyi költséget, de fajtatiszta egyed vásárlása hazánkban meglehetősen problematikus. De ennek a fajtának minden esélye megvan arra, hogy a világ és hazánk legjobb sertésfajtája legyen.